Sztárséfek · Bíró Lajos

Pálya

Pincérből követségi séf

Thibault Van de Sompele Szerző Thibault Van de Sompele 2 perc olvasás Megjelent

Röviden

Paksról indult, pincérként kezdte, majd négy évig az amerikai nagykövetség séfje volt Budapesten. Utána megnyitotta a főváros első kínai éttermét.

  • Pakson nőtt fel, és pincérnek és szakácsnak is kitanult[1].
  • 1976-ban az Olimpia Szálló pincére volt, majd diplomáciai szolgálatba lépett[1].
  • Négy évig az amerikai nagykövetség séfje volt Budapesten[1][2].
  • Társtulajdonosa volt a Vörös Sárkánynak, Budapest első kínai éttermének[1][2].

Bíró Lajos Pakson nőtt fel[1]. Fiatalon nem a nagy gasztronómiai álmok hajtották. Egy interjúban nevetve mondta, hogy akkor még magasról tett a gasztronómiára, és csak jól akart keresni[1].

Szakmát tanult, technikumot végzett, és gyakorlaton dolgozott. Pincérnek és szakácsnak is kitanult[1]. Ez a kettős tudás egész pályáján elkísérte: értette a konyhát, és értette a vendéget is.

Pincér a szállodában

A pályája vidéken indult, 1970-ben[1]. Évekig felszolgálóként dolgozott. 1976-ban az Olimpia Szálló pincére volt, aztán egy váratlan fordulat következett: diplomáciai szolgálatba lépett[1].

Négy évig az amerikai nagykövetség séfje volt Budapesten[1]. A World Gourmet Summit életrajza szerint a finn nagykövetségen is főséfként dolgozott[2]. Egy követség konyhája különleges iskola: más ízek, más vendégek, más elvárások.

Kínai étterem a Kádár-korban

A nyolcvanas évek elején jött a következő nagy lépés. Társtulajdonosa lett a Vörös Sárkánynak, Budapest első kínai éttermének[1]. Hatvan asztala volt, és este hatkor nyitott[1].

Akkoriban ez merész ötlet volt. A legtöbb budapesti vendég még sosem evett kínai ételt. A World Gourmet Summit szerint Bíró Lajos így segített megismertetni a kínai konyhát a hazai közönséggel[2].

A rendszerváltás előtt Ausztriában is dolgozott. Egy barátja Bad Vöslau-i éttermében főzött, és egy nagy rendezvény ellátásában is részt vett[1]. Közben átalakította a Vörös Sárkányt is[1].

A Múzeum évei

A kilencvenes években a Múzeum Kávéház és Étterem következett[1]. A World Gourmet Summit szerint ezt a helyet ötször választották az ország legjobb éttermének[2]. Ő maga így emlékezett: ettől volt olyan sikeres a kilencvenes években[1].

Ezekben az években tanulta meg, hogy egy jó vendéglős egyszerre szakács, házigazda és üzletember. A pincérmunka a vendéget, a követségi konyha a fegyelmet, a saját étterem a kockázatot tanította meg neki. Mindhárom leckére később is szüksége volt[1].

A paksi fiú tehát pincérként kezdte, és a követségek konyháin keresztül jutott el a saját éttermekig. Ez az út adta meg azt a tapasztalatot, amelyből évtizedekig építkezett.

Források

Az oldalon szereplő minden tény ezekből a forrásokból származik. A szövegben minden szám arra a forrásra utal, amelyből az adat származik.

  1. Sajtó We Love Budapest: Még mindig lendületben – Bíró Lajossal az elmúlt öt évtizedről beszélgettünk, a Kádár-kortól a street foodig · welovebudapest.com · megtekintve
  2. Sajtó World Gourmet Summit: Bíró Lajos worldgourmetsummit.com · megtekintve